Önmagát gyászolja a lány. Gyászolja a halált. S ha a halál maga is a lány, ő lehet csakis önmaga számára a halál.
Schubert örökérvényű zeneművére az ember halállal szembeni személyes viszonyának lehetséges formái keresik az utat az elengedés felé.
A vérnászban egy kétoldalú monodráma megfogalmazása a cél: két nő viszonyrendszerét felvázolni a háttérben megbúvó elkerülhetetlen véggel, melyben egyikük a végtelenül jelenlévő, a másik a pillanatban létező. Furcsa, jelenlétüknél fogva emberivé alakuló viszonyuk azt a lehetetlen helyzetet hozza létre, melyben az önálló akarat, a helyzet befolyásolásának kényszere ütközik a gyász egyetemes folyamatával. Az élet megfeleltetése a halállal, melyben a szabadság kényszere mégis rendszerbe illeszkedik.