Képesek vagyunk-e változtatni az életünkön? Értjük-e a saját felelősségünket a közösségünk, a környezetünk alakulásában? Hajlandóak vagyunk-e időt, energiát beletenni abba, hogy egy egészségesebb világban éljünk? Mit jelent számunkra a tolerancia? Értjük-e a gyökereinket? Van-e bennünk törekvés, hogy másokat elfogadjunk? Megértjük-e a különbözőségeinket és felismerjük-e a hasonlóságot közöttünk? Duda Éva az alkotótársaival ezeket a ma nagyon égető kérdéseket teszi fel a legújabb előadásában.
Világos, hogy mindannyian kisebb-nagyobb közösségekben élünk, akár elszigetelten, akár metropoliszokban. Világunk óriási lépésekkel változik évről évre, amihez adaptálódnunk kell. A technikai vívmányok, a digitális fejlődés megállíthatatlan, ahogyan a globális felmelegedés, a szemét felhalmozódása a földön, az óceánokban, sőt az űrben is. A migráció világszintű jelenség, hatalmas mennyiségű egészségügyi, szociális, politikai, társadalmi és egyéni problémával kell szembenézni nap, mint nap. Milyen jó lenne ebből néha kiszabadulni, és egy idilli, utópisztikus világban találkozni, ahol mindenki maga teremtheti meg a saját isteneit, szerelmeit, kapcsolódásait. De mi lenne, ha itt és most próbálnánk meg változtatni picit magunkon, a saját hozzáállásunkon és a szokásainkon? A lényegi, valódi, emberi dolgok tekintetében a világ minden táján egyformák vagyunk: szeretünk, kötődünk, haragszunk, félünk, felfedezünk, örülünk, vagy csalódunk, hiszünk és tagadunk, tanulunk, utazunk, dolgozunk, jó nevetni és ellazulni, szeretünk valahova tartozni vagy csak magunkkal jóban lenni. De elképesztő a zűrzavar. Miért olyan nehéz mégis együtt lenni, egymással lenni, egymás mellett élni?
Alkotók / előadóművészek: Csuzi Márton (Fülöp Viktor ösztöndíjas), Gaál Júlia, Darabont Áron, Ivanov Gábor, Kálid Artúr, Lőrinc Katalin, Rácz Réka, Sessi Krisztina, Taba Benjámin, Tóth Laura, Vitárius Orsolya, Weinemer Ádám Zénó