A történet szerint a 17 éves Thomas egy auschwitzi osztálykirándulás alkalmával szembesül először a Harmadik Birodalom súlyos atrocitásaival. A fájdalmas tapasztalat után megtagadja német identitását. Ezután találkozik Tomasszal, a lengyel rendőrrel, akinek (a történelemhez való) hozzáállását nagyon személyes tapasztalata bélyegzi. A darab a sztereotípiákat kijátszva közelít a szereplők emberi lénye felé, miközben a szereplők érzelmein, félelmein, kételyein és bizonytalanságain keresztül felfedi a múlt borzalmait.
Az előadást Tóth János Gergely rendezi, aki a színészekre fekteti a hangsúlyt, hogy azok megteremtsék a teljes, szinte üres térben játszódó jelenidejűséget, valamint a nézőtérről érkező impulzusokból a helyzethez mért, rövid interakciókat kezdeményezzenek.
A cél egy színész- és nézőközpontú előadás létrehozása, melyhez szervesen kapcsolódik a kérdésfelvetés, valamint a válaszok keresése. Mind a három szerep karizmatikus emberek jelenlétét igényli, olyan színészekét, akik képesek minél személyesebben elsajátítani szerepüket, és színpadi létezésük természetes erővel hordozza magában a jelenidejűséget