Zene: Zombola Péter - Requiem, és gyászdalok, Alfred Schnittke: Bolero parafrázis, Cohen: Green Table motívumok, valamint Ravel, Wagner, Liszt, Bach, magyar népdal és operett részle-tek.
"Annyira lehetetlennek tűnik ez az előadás. (...) Ma, itt és most szinte lehetetlen, hogy egy csapat kitekint ebből az országból, és nagyobb látószögben mutat valamit rólunk. (...) Lehetetlen, mert nem dívik, nem alapvető, hirtelen nem is tudom, láttam-e ilyet magyar színpadon az elmúlt években. (...) Annyira a saját kis közéletünkben mozgunk, annyira meghatározóak a napi problémák, nem csak személyes, hanem társadalmi szinten is, szinte doppingszerként, napi szinten kapjuk a szükséges, életünket ostromló dózisokat, hogy hirtelen kitekinteni, minderről beszélni, gondol-kodni, azt hiszem, újfent szinte lehetetlennek tűnik. Pedig fontos lenne arról beszélgetni, mivel jár egy nagyobb közösség, miről kell lemondani az együttélés érdekében, miről nem szabad le-mondani, mi az, ami totálisan homogenizálja az Európa-térképet, és mi az, amit érdemes megta-nulnunk egymástól. De ehhez feltétlenül szükséges, hogy egyáltalán megfogalmazzunk valami vállalható viszonyt szomszédainkhoz. Ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy megfogalmaz-zunk valami vállalható viszonyt önmagunkhoz. " (Nyulassy Attila/7óra7)