„Macska mindenképpen kell. Ha nem lehet hosszú hajam, meg más örömem, macskám azért lehet.” (Ernest Hemingway)
Házi kedvenc, szabad, független, különc négylábú, hasznos vagy épp haszontalan, szerethető vagy utálható, és mégis, sokszor, sok helyen találkozhatunk velük az irodalomban, a zenében, a színházban, a táncban is. A macska, akinek több, esetenként hét vagy kilenc élete is van, sokaknak szolgált múzsaként, mint például Hemingway, Kosztolányi, Örkény, T.S Eliot, Csajkovszkij, Rossini, Fauré, Scarlatti és még sokan mások. Történeteink táncban (mozgásban), prózában, zenében macskáról és emberről, a függetlenségről, a szabadságról, a macska-ember kapcsolatáról, ismert és kevésbé ismert írók, költők, zeneszerzők műveinek felhasználásával. A macskák titokzatosak, rejtélyesek. A macskák pont olyanok, mint mi emberek. Macskatípusok, a teljesség igénye nélkül: városi macskák, falusi macskák, gyári macskák, kóbor vagy utazó macskák, a szomszéd macskái, vegetáriánus macskák, rajzfilmmacskák stb.