Író: William Shakespeare
Fordító: Fekete Ádám, Forgách András
Konzultáns: Vörös Róbert
Rendező: Alföldi Róbert
Színész:
Julius Caesar - Hegedűs D. Géza
Octavius Caesar - Varju Kálmán
Marcus Antonius - Stohl András
Marcus Brutus - László Zsolt
Caius Cassius - Hevér Gábor
Casca - Fesztbaum Béla
Decius - Csőre Gábor
Cinna - Józan László
Caius Ligarius - Rajhona Ádám
Marullus - Telekes Péter
Artemidorus - Karácsonyi Zoltán
Jós - Harkányi Endre
Jós felesége - Venczel Vera
Suszter - Tahi Tóth László
Ács - Lajos András
Calpurnia - Herczeg Adrienn
Portia - Járó Zsuzsanna
Metellus Cimber - Gere Dénes Ákos
Aemilius Lepidus - Lázár Balázs
Messala - Fábián Szabolcs
Flavius - Fehér Balázs Benő
Lucius - Csapó Attila
Plebejus, szolga - Papp Dániel
Díszlet: Menczel Róbert
Jelmez: Szlávik Júlia
Dramaturg: Vörös Róbert
Ügyelő: Héjj János, Wiesmeyer Erik
Súgó: Gál Tünde
Rendező munkatársa: Várnai Ildikó
A Pompeiust legyőző Caesar épp hatalma csúcsán van, a római nép isteníti, ám félő, hogy Caesar egyeduralomra tör. A szenátorok ezért összeesküvést szőnek a meggyilkolására, s ennek vezéralakjai Cassius és Brutus lesznek. A vészjósló jelek ellenére Caesar megjelenik a Szenátusban 44. március idusán, ám az összeesküvők ledöfik - és ezzel polgárháborús helyzetbe sodorják a birodalmat. Fel is áll a két tábor: a Caesar-pártiakat Antonius és Octavius, a köztársaság híveit pedig Cassius és Brutus vezetik. A személyes indulatok, politikai érdekek és hatalmi játszmák felkorbácsolódnak - s így, a világtörténelem egyik legkritikusabb időszakában érkezünk el a philippi síkra, a két párt végső csatájának színhelyére.
