Ingmar Bergman egy sor nagyszerű film elkészítése után írta és rendezte meg 1973-ban Marianne és Johan történetét, melyben könyörtelen pontossággal és végtelen empátiával beszél két ember kapcsolatának bonyolultságáról. Mint a dráma előszavában írja: "Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetreméltók. Egyszerre." Sokszor szórakoztató, máskor szívszorító jelenetek egy férfi és egy nő szerelmének történetéből. Bergman olyannak mutatja hőseit, amilyenek. Ahogy ő maga mondta a forgatás után: külön örömöt okozott számára a tudat, hogy bosszanthatja vele az összes művészileg kifinomult embert, akik utálnak mindent, ami érthető.
Jelenetek egy házasságból Az Ingmar Bergman által írt és rendezett Jelenetek egy házasságból eredetileg hat részből álló tévésorozatnak készült 1973-ban. A svédországi bemutató után a sorozat világszerte ismertté vált, amikor elterjedt a hír, hogy a film hatására Skandináviában megugrott a válások száma és kétszer annyi pár fordult házassági tanácsadóhoz, mint korábban. A tévésorozat elképesztő nézettségi rekordokkal büszkélkedhetett Skandináviában. Bár Bergman soha nem titkolta, hogy a tömegeket célozza művével, filmjének hangos visszhangja még őt magát is meglepte. Nemegyszer előfordult, hogy civakodó párok megállították az utcán, hogy tanácsot kérjenek tőle. Végül kénytelen volt még a telefonszámát is megváltozatni, hogy véget vessen az állandó zaklatásnak.