A Vakfolt című táncszínházi előadás a tánc, a zene és a képzőművészet ötvözetéből építkezik. Arra összpontosít, hogy különböző művészeti ágakat egyesítsen, ezúton fogalmazva meg egy táncszínházi előadást összművészeti alkotásként. Az előadás, ahogyan a cím is előrevetíti, arra hivatott rámutatni, amit nézünk, de nem látunk, vagyis a Vakfoltra.
Az előadás betekintést nyújt két bipoláris zavarral küzdő fiatal férfi és nő kezelésébe. A művészetterápia segítségével keresik a kiutat. Minél jobban elmélyülnek az alkotás varázsában annál inkább távolodnak betegségük hatókörétől.
Sötét van a szobában, már aludnék. Bejön. Lefagyok félelmemben. Soha nem hozom fel, hogy miért nem tudtam akkor elaludni. Előhívom, lefagyok. A mindent élesen dokumentáló emlékképek a mélységből felfelé úsznak levegőért, aztán visszabuknak. Nem adják fel, míg fel nem kapaszkodnak a jéghegy oldalán a csúcs felé. Érezlek. De most végre cselekszem.
Alkotó, előadó: Rab Alexandra Elektronikus zeneszerző: Kiss Barnabás Dramaturg: Kautzky-Dallos Máté Díszlet és jelmeztervező: Kuti Letícia Mentor: Rózsavölgyi Zsuzsa Fény: Dézsi Kata Produkciós vezető: Kuti Gergely
A N A L Ó G -egy szerelmi háromszög, táncszínházi keretek közé szorítva-
A történetben adott egy család. Ketten vannak, egy férfi és egy nő, akik igazán boldogok, legalábbis azt hiszik magukról. De mi történik akkor, ha az egyik fél sok-sok idő után jön rá, hogy a két egyénnek igazából sehogyan sem sikerül bezárnia azt a 180 fokot? Mint tudjuk, hogy három szög kell ahhoz, hogy háromszöget alkossunk. Vajon mi történik akkor, ha megtalálja azt a hiányzó bezárandó szöget? Miképpen fogja megoldani azt, hogy békességben és kiegyensúlyozottságban éljen ez az új háromszög tovább?
Koreográfus: Jurák Bettina Táncosok: Szóka Roland, Földesi Milán, Jurák Bettina Zeneszerző: Gergely Atilla Fénytechika: Katonka Zoltán Az előadás mentora: Barta Dóra