Ökobalett
GG Tánc Eger a korábbi produkciókhoz hasonlóan (Bartók: A fából faragott királyfi, a Mikrokozmoszra koreografált Játszótér; a Liszt Ferenc műveire készült Magyar rapszódia) ismét rangos, értékes és népszerű zenedarabot választott nagyformátumú táncbemutatójához. Az Érdemes művész címmel idén kitüntetett Topolánszky Tamás tagozatvezető, koreográfus ezúttal Maurice Ravel francia zeneszerző mágikus ritmusú, hipnotikus hatású Bolerójára komponálja új bemutatóját.
A zeneirodalom legerotikusabb műveként is aposztrofált alkotás véletlenszerűen született: Ida Rubinstein, a világhírű táncosnő arra kérte a mestert, hangszerelje meg számára Albeniz Ibéria című zongoraciklusát, ám Ravel önálló művet írt: "Egyszerű és közvetlen darab, amiben nyoma sincs a virtuozitásnak. Modern tánctétel, egyetlen rövid dallammal, harmóniával és ritmussal – ez utóbbit a dob szüntelenül jelzi."
Az alap C-dúrban felhangzó háromnegyedes dallam halk pianisszimóban szólal meg és negyedórán át alig észlelhető fokozatossággal hangosodik a szerző által kitalált brutális „fortissimopossibile"-ig (a lehetséges legnagyobb hangerőig).
A minimalistának is bélyegzett műben a változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása. Ravel később tartózkodó önirónival jegyezte meg Honeggernek: „Csupán egyetlen mesterművet alkottam: a Bolerot. Abban meg sajnos, nincs zene..."
A műben a zseniálisan építkező hangszerelés és a vissza-visszatérően cirkuláló bűvös dallam a kozmosz törvényeit, a természet változásait, az ösztönélet ritmikáját, a társadalmi mozgások spirálját, vagy a keleti filozófiák meditatív körkörösségét modellálják – ez a nyitott szerkezet tág teret ad az értelmezési tartományoknak. Topolánszky Tamás a Bolero mellett más Ravel-művek zenei motívumait (La Valse - A Keringő, Pavane egy infánsnő halálára, Spanyol rapszódia) is felhasználja szuverén értelmezésű új tánckompozíciójában.
Alkotók
