Váradi Katalin, az egyik legkiválóbb magyar operakarmester így határozza meg az operett műfaját: szép emberek, szép ruhában, szépen énekelnek. A tartalom persze több ennél, de a játékos definíció kifejezi a lényeget: a nosztalgiát a szépség iránt.
A sikeres operettek cselekménye, dallamos zenéje egy letűnt világot idéz, melynek romantikájába ábrándozva feledkezik belea mai néző is, sőt, érdekes módon az operett az utóbbi években meghódítja a Távol-Keletet is, ahol ennek a jellegzetesen európai miliőnek semmiféle gyökere nincs.
A mai szerzők figyelme ugyanakkor a divatos műfajok felé fordul. A kortárs komolyzene közönségénél szélesebb körű sikerre áhítozó zeneszerzők rock-operát és musicalt komponálnak. Mi vezet egy szegedi egyetemistát, Iván Sárát, a Zeneművészeti Karon tanuló fiatal hölgyet arra, hogy ebben a műfajban alkosson? Minden bizonnyal az operett világában szerzett élményekés annak felismerése, hogy az emberek ma is igénylik az érzelmes-romantikus történetet, a fülbemászó dallamosságot és aszórakoztató színházi estét, amit az operett varázslata ígér.
Újévi hangulatában az egész világ Bécs felé fordul; a televíziók előtt milliárdnyi nézője van a Bécsi Filharmonikusok hagyományos Strauss-hangversenyének. A Szegedi Nemzeti Színház nagy örömmel karolta fel a készülő új művet, Iván Sára Ez történt Bécsben című operettjét, melynek első részleteiből két esztendeje színpadunkon létrejött már egy hallgatói vizsgaelőadás. Azakkor még torzó produkció olyan sikeres volt, hogy meghívást kapott a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra.
A Szeged Első Lions Klub kezdeményezésére, év elején szokásos hangverseny-rendezvényét felváltva most sor kerülhet a teljessé váltoperett ősbemutatójára. A kezdeményezés mellé állt a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub és a szegedi Soroptimist Club is, így a szegedi deszkákon igazi, hamisítatlan bécsi hangulatban, egy vadonatúj operett ősbemutatójával indul a 2015-ös esztendő.
Gyüdi Sándor
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara