Író: Agatha Christie
Fordító: Mészöly Dezső
Rendező: Lukáts Andor
Színész:
Mollie Ralston - Lovas Rozi
Giles Ralston - Nagy Dániel Viktor
Christopher Wren - Miklós Marcell
Mrs Boyle - Takács Katalin
Metcalf őrnagy - Ilyés Róbert
Miss Casewell - Szalay Marianna
Mr Paravicini - Márton András
Trotter nyomozó - Chován Gábor
Díszlet: Fekete Anna, Fekete Anna Klaudia
Jelmez: Fekete Anna, Fekete Anna Klaudia
Dramaturg: Nemes István
Rendezőasszisztens: Szinai Eszter
Ha Agatha Christie nevét halljuk, gyilkosság cseng a fülünkben, méghozzá finom, úri, késsel-villával elkövetett gyilkosság, civilizált polgárok decens és diszkrét körében, a vakvéletlen, vagy épp a nagyon is metsző tekintetű végzet által egybeterelve és összezárva. Vagyis köztünk van a gyilkos, civilizált úriemberek között. Egyikünk.
Ezúttal mindnyájunk jó ismerőse, egy fránya kis hóhelyzet (az angolok szerint valaki, de még a középkorban, elhitette velük az óceáni éghajlatot az enyhe telekkel, és azóta minden télen újra meglepődnek) siet segítségünkre, hogy egybeterelje-, és zárja a társaságot. Amely társaság áll Agatha Christie szokásos válogatott csodabogaraiból: feltörekvő ifjú pár, költőien hóbortos fiatalember, nagyvilági dáma, nyers katonaember, a Birodalom támasza + kiejthetetlen nevű, lehetetlen szokásokkal előhozakodó külföldi - és végül megérkezik a hó fogságába zártak közé minden angolok legangolabbika, a nyomozó is: ő hozza a hírt, hogy a gyilkosság, amelyen épp szörnyülködünk, valójában csak előjáték volt, az igazi vérfürdő csak most kezdődik, itt, az orrunk előtt, és csak egyben bízhatunk, egyben csak egytől retteghetünk is: hogy gyilkos és áldozat egyaránt közülünk kerül ki. Egyikünk.
