Chandebise, a köztiszteletben álló biztosítási cég vezetője ismeretlen hölgytől kap szerelmes levelet: randevúra hívja egy kétes hírű szállodába. Chandebise hűséges és kishitű: eldönti, hogy nem megy el, inkább a legjobb barátját küldi maga helyett. A névtelen levelet gyanakvó felesége barátnője írta, hogy lépre csalja. A Hotel Numerában azonban a randevú rémálommá változik…(Állítólag mindenkinek létezik egy hasonmása a világon.) Kétszázszor nyílnak és csukódnak az ajtók, mindenki észvesztve nyomoz és menekül.
Feydeau szivarozott a párizsi Maxim századfordulós forgatagában, egyedül a neki fenntartott asztalnál, kortyolta pezsgőspohárból az ásványvizet, és csöndben nézegette az embereket. Róluk mesél: amilyennek látszani szeretnének, és amilyennek látszanak. Ő nem nevet rajtuk (egyébként sem nevetett szinte soha): csak érti őket, a „tragédia fonákját” írja meg.