Író: Arthur Schnitzler
Fordító: Kertész Imre
Rendező: Ascher Tamás
Színész:
Dr. Bernhardi, a belgyógyászat professzora, az Erzsébet-klinika igazgatója - Mácsai Pál
Dr. Flint professzor, közoktatásügyi miniszter - Gálffi László
Dr. Ebenwald, a sebészet professzora, igazgatóhelyettes - Für Anikó
Dr. Cyprian, a szemészet professzora - Znamenák István
Dr. Filitz, a nőgyógyászat professzora - Csuja Imre
Franz Render, a Szent Flórián-templom plébánosa - Nagy Zsolt
Dr. Adler, kórboncnok - Polgár Csaba
Dr. Winkler, udvari tanácsos a közoktatásügyi minisztériumban - Epres Attila
Dr. Löwenstein, docens a gyermekgyógyászaton - Takács Nóra Diána
Hochroitzpointner, végző orvostanhallgató - Vajda Milán
Dr. Tugendvetter, a bőrgyógyászat pofesszora - Debreczeny Csaba
Dr. Wenger, Tugendvetter asszisztense - Máthé Zsolt
Dr. Goldenthal, védőügyvéd - Bíró Krisztina
Dr. Oskar Bernhardi, Bernhardi asszisztense - Szabó Sebestyén László
Dr. Feuermann, körorvos Oberhollabrunnban - Némedi Árpád
Ludmilla, ápolónővér - Kókai Tünde
Díszlet: Izsák Lili
Jelmez: Izsák Lili, Glaser Mária
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara, Gáspár Ildikó
Zene: Kákonyi Árpád
Súgó: Kanizsay Zita
Ügyelő: Mózer Zsolt
Asszisztens: Érdi Ariadné
A bécsi Erzsébet Klinikán haldoklik egy lány, de nem tudja, hogy csak percei vannak hátra. Bernhardi professzor, a klinika igazgatója, megtiltja a papnak, hogy betegének feladja az utolsó kenetet, és ezzel ráébressze a valóságra. A lány meghal.
Az eset nyilvánosságot kap, és azonnal botránnyá dagad. Bernhardi párt- és karrierharcok közepén találja magát. Az ügyből ürügy válik, rácsap a sajtó, a vitába beszáll az egészségügyi miniszter és a parlament. A morális kérdést a politika a zsidó származású orvos elleni bűnperré fokozza le, a tények helyét átveszik az önkényes értelmezések.
Arthur Schnitzler 1912-es darabját (eredeti címe: Bernhardi professzor) a bécsi cenzúra azonnal betiltotta. A Monarchia széteséséig tiltólistán is maradt. Berlinben viszont már megírása évében bemutatták, innen került át a legnagyobb német színpadokra, amelyeknek máig rendszeresen játszott darabja. Negyed százada, a Vígszínházban volt első és azóta is egyetlen magyar színrevitele.
