"Amikor Puskin sodró, szerteágazó története végén ott marad a dermedt Anyegin, valami visszavonhatatlan veszteségérzet van bennem is, hogy innen nincs tovább. De MI nincs tovább? És elkezd visszapörögni a történet, oda-vissza e körül a dermedt pillanat körül. Azt hiszem, ezt csak úgy tudom megmutatni színpadon, ha nagyjából egy időben történik "múlt", "jelen" és "fikció"..."