Mi késztet egy koreográfust arra, hogy őstörténeti tárgyú táncművet hozzon létre egy fiatal együttessel? Talán az, hogy az alkotó ember az egyedi megfogalmazást, az emberi történetek és sorsfonatok tanulságait keresi a múltban és a jelenben egyaránt. A múlt ködéből kiemel most egy emberi léptékkel is felfogható hőst, akin keresztül a nagyobb közösséghez tartozásunk is átélhető.
A történet lineáris cselekményvezetéssel Emese álmától Álmos életének bemutatásán át Árpád és a magyarság Kárpát-medencébe való bevonulásáig tart, s persze áthallásos a mai néző számára is, hiszen születésével minden nemzedék új honfoglaló.
A táncműben - amelynek zenéjét Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas zenésze komponálta - a Sopron Balett Harangozó-díjas vezetője, Demcsák Ottó nem egy színes magyar őstörténeti tablót akar színpadra állítani, hanem a szakrális világ bevonásán keresztül a magyar néplélek ősi rezdüléseit kívánja megmutatni a táncművészet eszközeivel.