Szálinger Balázs színdarabja valós történelmi eseményből indul ki: a fiatal, huszonéves Julius Caesart közismert politikai pályafutása előtt egy alkalommal kalózok ejtik fogságba. Míg a váltságdíjért menesztett szolgák összeszedik és visszatérnek a horribilis mennyiségű pénzzel, Caesar 40 napot tölt a kalózok rejtekhelyéül szolgáló szigeten. A kalózok vezére hamar felismeri képességeit, rendkívüli intellektusát, éles világlátását, kíméletlen emberismeretét, vezetői agilitását. Elhatározza hát, hogy mindent elkövet, hogy meggyőzze Caesart: maradjon velük, s legyen az utódja. De nem csupán kalózhajók és pár tucat ember feletti hatalom utódlásáról van szó. Egy egész születőfélben lévő birodalom fennmaradása a tét. A kalózok ugyanis államalapításba kezdtek. Mely államnak szilárd rendszere, ideológiája, struktúrája van. Jövője is. Az utánpótlás, az eljövendő nemzedék elszórtan szunnyad megannyi város "keltetőiben" ideológiai képzésben részesülten. Csak fel kell majd ébreszteni őket.
A darab cselekménye klasszikus mintákat követve nem nélkülözi a szerelem, féltékenység, intrika, bosszú fordulatait sem, mindemellett az utolsó pillanatig metszően szellemes szarkazmus, igazi kortárs humor jellemzi. A Köztársaság sokoldalú, különleges alkotás, mely méltán nyerte el 2012-ben Az Évad Legjobb Magyar Drámája Díjat, 2013-ban Artisjus- és Szépíró Díjakat, és amelynek a zsámbéki rakétabázisnál keresve sem lehet jobb helyszínt találni.