Operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal.
A magyar irodalom két fontos szerzője által írt mű operaváltozatát láthatják egy estén: Nádasdy Kálmán annak idején operát íratott Krúdy Gyula azonos című színdarabjából, és most, több mint hetven év elteltével az Operaház ősbemutatót tart Örkény István egyik fő művéből, a Tótékból.
Az arany meg az asszony Kenessey Jenő egyetlen műve az opera műfajában, ugyanakkor egyike a 20. század első felében nagy sikerrel futott magyar műveknek. A mű egy 15. századi, parabolaszerű szerelmiháromszög-történet. Egy meglehetősen kiüresedett házasságot veszélybe sodró fiatal csábítón úgy áll bosszút az idős férj, hogy másfajta csábításnak teszi ki: alkimista vegykonyhájában készített hamis aranypénzt kínál fel neki. A fiatalember mit sem sejtve, mámorosan választja a csillogó gazdagságot. A férj azonban értesíti a várőrséget, s a fegyveresek azonnal letartóztatják a kapzsi hamispénz-tulajdonost. A házaspár ezután ismét magára marad.
Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja a néhány évvel ezelőtti sikeres meseopera, az Árgyélus királyfi után fogott egyfelvonásos „felnőtt” darab komponálásába. A Tóték a magyar irodalom egyik legfontosabb kisregénye és színdarabja, mely az emblematikus Fábri–Latinovits-film és a máig egymással versengő színházi előadások sora után végre az opera műfajában is helyet kér magának.
Szereposztás:
Karmester: Jankó Zsolt. Tót Lajo:s Szvétek László. Mariska: Vajda Júlia. Ágika: Nánási Helga. Őrnagy: László Boldizsár. Postás: Cserhalmi Ferenc. Tomaji plébános: Busa Tamás. Tót Gyula: Erdős Róbert. Lajtos: Zsigmond Géza. Gizi: Gézáné Fürjes Anna.
Alkotók:
Zeneszerző: Tóth Péter. Bognár Róbert és Schlanger András Örkény István azonos című kisregényéből írt forgatókönyve alapján a librettót írta Várady Szabolcs. Rendező: Káel Csaba. Díszlettervező: Szendrényi Éva. Jelmeztervező: Németh Anikó. Dramaturg Orbán Eszter.
