A szerző 21 éves volt, amikor 1956 végén, a forradalom leverése után egy kisgyerekkel a karján az zöldhatáron keresztül elhagyta hazáját, végül Svájcban telepedett le. Második férjével és az új házasságából származó gyerekeivel már franciául beszélt.
Verseit magyarul írta, de történeteit, néhány kísérlettől eltekintve, franciául.
Ahhoz, hogy francia nyelvű író lehessen, újra kellett tanulnia az olvasást, mint egy analfabétának. Szimbolikus történetek a kötet írásai: eljutunk attól a stabil értékrendtől, hogy mindenki magyarul, tehát ?érthető nyelven? beszél, addig, hogy a kivándorlónak, az alkotónak új nyelvet kell elsajátítania, mint egy tudatlannak, mint egy analfabétának, ahhoz, hogy létezni tudjon a világban.
A kényszerű menekülés, az önként vállalt száműzetés krónikája. Az analfabéta jelenleg is aktuális témákat feszeget, szól asszimiláció és a gyökértelenség problémaköréről; az identitás, az országhatárok, a nyelv, és a művészet kapcsolatáról.
Szereplők
Alkotók
- író: Agota Kristof
- fordító: Petőcz András
- színpadra alkalmazta: Galgóczy Judit
- rendező: Galgóczy Judit
- közreműködő: Födő Sándor
- díszlet: Varsányi Anna
- jelmez: Varsányi Anna
- zenei konzulens: Fáy Miklós
- zeneszerző: Födő Sándor
