Író: Bernard Slade
Fordító: Vajda Miklós
Színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó
Rendező: Balikó Tamás
Színész:
Amy - Für Anikó
Michael - Lengyel Ferenc
Díszlet: Enyvvári Péter
Jelmez: Bujdosó Nóra
Dramaturg: Lőkös Ildikó
"Nézd, Amy, a házasságunk véget ért... de mi nem értünk véget. A kapcsolódási pontunk: a múltunk. Ezt nem akarnám elveszíteni... Na, mi a véleményed? Barátok maradhatunk?" - kérdezi a kanadai író vígjátékának elején Michael feleségétől, Amytől. Hogy Amy mit válaszol, erről szólnak a következő tíz évük találkozásai. Mert hiába válnak el, újra és újra találkozni kényszerülnek, a három közös gyerek miatt, a sok közös ügyük miatt és még valami miatt, amit maguk sem értenek, mi az. Fölváltva sikeresek és kudarcosak a munkájukban és a kapcsolataikban egyaránt, miközben mindezt valami ürüggyel épp egymással tudják megbeszélni. Ezalatt észrevétlenül fölnőnek a gyerekeik is, akiknek különlegességén maguk is elcsodálkoznak, s aztán eljön az a pillanat, mikor Michael újra fölteszi a kérdést: "Leszünk barátok?"...
A látszólag hétköznapi történet megoldásához Bernard Slade - aki a halhatatlan Jövőre veled ugyanitt szerzője is - a tőle megszokott szellemességgel, mély emberismerettel, humorral és meglepetésekkel teli jelenetekkel vezeti el a nézőit.
Fergeteges, csillogó párbeszédek a párkapcsolatainkról és a házasságról magáról - és arról, hogy van-e élet a válás után?
