Író: Anton Pavlovics Csehov
Fordító: Radnai Annamária
Rendező: Alföldi Róbert
Színész:
Anna Petrovna Vojnyiceva, tábornokné, fiatal özvegy - Kováts Adél
Szergej Pavlovics Vojnyicev, Vojnyicev tábornok fia az első házasságából - Adorjáni Bálint
Szofja Jegorovna, a felesége - Petrik Andrea
Porfirij Szemjonovics Glagoljev, földbirtokos - Bálint András
Kirill Porfirjevics Glagoljev, a fia - Somhegyi György
Geraszim Kuzmics Petrin, földbirtokos - Somody Kálmán
Marja Jefimovna Grekova, fiatal lány - Martinovics Dorina
Ivan Ivanovics Trileckij, nyugállományú ezredes - Jordán Tamás
Nyikolaj Ivanovics, a fia, orvos - Schneider Zoltán
Abram Abramovics Vengerovics, kereskedő - Márton András
Iszak Abramovics, a fia, egyetemi hallgató - Rétfalvi Tamás
Mihail Vasziljevics Platonov, falusi tanító - László Zsolt
Alekszandra Ivanovna (Szása), a felesége, Trileckij ezredes lánya - Andrusko Marcella
Oszip, lótolvaj - Mészáros András
Kátya, Vojnyicevék cselédje - Móga Piroska
Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Dramaturg: Vörös Róbert
Világítás: Baumgartner Sándor
Rendező munkatársa: Őri Rózsa
Nyaranta vidéki birtokára érkezik Anna Petrovna, a még mindig fiatal és szép özvegy tábornokné. Ilyenkor tiszteletüket teszik nála a "helyiek": a nősülni készülő idős földbirtokos, a kocsmatulajdonos kereskedő és fiaik, a házitanító és élete párja, a nyugállományú ezredes és fia, a körorvos is. És kezdetét veszi a nyári szezon, a véget nem érő evészet, ivászat, az adomák és tréfák, a flörtök és vadászatok sora. Ezen a reggelen már csak Platonovot várják, a társaság középpontját, aki merész élceivel, filozofikus aforizmáival, meghökkentő beszólásaival tartja izgalomban hálás hallgatóságát. Platonov megérkezik és rajongva veszik őt körül. De ezen a nyáron tréfái kegyetlenebbek, élcei maróbbak, udvarlásai bántóak, felsebzik a szívet. A nappalok összefolynak az éjszakákkal, a szenvedélyek az indulatokkal. Platonov nem bír magával - mindenkit az örvénybe ránt.
Író orvosok
Csehov talán a legismertebb író az orvosok között, és ez fordítva is igaz: noha irodalmi munkásságának köszönheti hírnevét, közismert tény, hogy orvosként is praktizált. És ez kiváló írók-költők hosszú sorára igaz. Orvos volt például Friedrich Schiller, Georg Büchner, Mihail Bulgakov, Sir Arthur Conan Doyle, Somerset Maugham, Arthur Schnitzler, Abe Kobo, Csáth Géza és Németh László. Hogy foglalkozása mennyiben befolyásolta írói munkáját, arról Csehov a következőképpen nyilatkozott egy levelében: "Az orvostudománnyal való meghitt viszonyom, a természettudományok és a tudományos módszerek ismerete segített, hogy ne kövessek el bizonyos hibákat. Hadd jegyezzem meg ezzel kapcsolatban, hogy a művészet nem mindig hozható teljesen összhangba a tudományos tényekkel; a mérgezés általi halált nem lehet úgy megmutatni színpadon, ahogyan az a valóságban történik."
Platonov vagy amit akartok
Csehov még húszéves sem volt, amikor megírta első színdarabját; művét a kor egyik legelismertebb színésznőjének, Maria Jermolovának szánta, aki azonban visszautasította azt. Nem is mutatták be Csehov életében; egy moszkvai bank széfjének felszámolásakor, 1920-ban, a szerző halála után 16 évvel került elő a nagyjából 200 oldal terjedelmű kézirat. Mivel a darab cím nélkül maradt hátra, a címadásnak csak a fantázia szab határt. Leggyakrabban a központi hős után (az Ivanov mintájára) Platonov címmel szokták játszani, de Cím nélküli színdarabként is utalnak rá, Jean Vilar Az az őrült Platonov címmel mutatta be, sok országban Platonov szerelmeiként ismerik. A filológusok valószínűsítik, hogy a színmű azonos lehet Csehov elveszett, Apátlanul néven emlegett darabjával. A mű talán legismertebb feldolgozása Nyikita Mihalkov 1976-os Etűdök gépzongorára c. filmje.
