Érzéki megemlékezés
Író: Márai Sándor
Színpadra alkalmazta: Pataki Éva
Rendező: Lénárd Róbert
Színész:
Eszter - Huszárik Kata
Nunu, családi rokon - Zsurzs Kati
Lajos, Eszter sógora - Király Attila
Éva, Lajos lánya - Sipos Vera
Tibor, a család barátja - Dózsa Zoltán
Endre, közjegyző - Perjés János
Olga, elvált nő - Vásári Mónika
Díszlet: Árva Nóra
Jelmez: Árva Nóra
Rendezőasszisztens: Szalóky B. Dániel
Márai Sándor egyik legnépszerűbb regénye az "Eszter hagyatéka". Eszter, egy középkorú nő, akit "az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt" Elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével. E csipkerózsika-álmot alvó, titkokat féltve őrző mindennapokba egy távirat tőr be. Lajos visszatér. Húsz év után visszatér. Lajos Eszter nagy szerelme, a férfi, aki kirabolta őt, a hazug, aki őt szerette és mégis nővérét, Vilmát vette el feleségül. Lajos bájától és romboló erejétől Eszter körül mindenki fél, hiszen mindenkinek van veszteni valója. De vajon miképpen fogadja Eszter a visszatérést? Meg tudott-e bocsátani vagy sem, s egyáltalán mi áll a hazaérkezés mögött? "Látod Eszter, a viszontlátás csaknem rejtélyesebben izgalmas, mint az első találkozás..."
"Márai Sándor örökösének az engedélyét a Balla-Sztojkov Irodalmi Ügynökség Kft. és a Hofra Kft. közvetítette."
